„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”

HistoriaDomus Blog

Szent Gergely kultusza a Délvidéken

2015. október 23. - HistoriaDomus Blog

Méltatlanul kevesen és keveset tudnak arról, hogy a történelmi Délvidéken milyen jelentős kultusz övezte Nazianzi Szent Gergelyt. A régi egyház nagy szentje 330 táján született Arianzban, életét ugyanebben a városban fejezte be 390 körül. Már amikor megszületett is, hatalmas öröm költözött családjába. Mély lelkisége példa volt, és ezt követték is. Meglepő, hogy a keleti kereszténység ünnepli elsősorban. Annak, hogy a Délvidéken kultusza alakult ki, elsősorban a Szerémséget érintő, XII. századi bizánci hódításnak köszönhető.

neradin-selo.jpg

Szerémnyárád. Valahol erre volt a csodatevő Szent Gergely-forrás

Az Egyház együtt emlegeti és együtt ünnepli barátjával, Vazullal. Ahhoz hasonlóan ő is előkelő kappadókiai családból származott: apja egy zsidó keresztény szektához tartozott, anyja, Nonna, buzgó keresztény volt. Gergely hangja felforrósodott, ha róla beszélt. Nonna hatására az apa megtért, sőt püspök lett Nazianzban, egy vidéki kisvárosban, amelynek ma a romjai is alig találhatók. A szülőknek hosszú időn át nem volt gyermekük. Amikor elsőszülöttük, Gergely megszületett, nagy öröm köszöntött házukba. A hálás anya Istennek ajánlotta föl gyermekét. A fiú finom és érzékeny lelkű volt. Úgy érezte, hogy Isten szavának ,,zamata édesebb a méznél''.

Korának leghíresebb iskoláiba járt: a kappadókiai Cézáreában, ahol Vazullal barátságot kötött, a palesztinai Cézáreában, Alexandriában és végül Athénben. Amikor utoljára hajózott Görögországba, útja veszélyesre fordult. Nagy aggodalom fogta el, mivel még nem volt megkeresztelve. Most maga is megújította anyja ígéretét, hogy életét Istennek szenteli.

Miután visszatért Kappadókiába, rétorként jó hírnévre tett szert. ,,Barátaimnak táncoltam'', így jellemezte némi öngúnnyal ezt az idejét vallomásaiban, amelyeknek ezt a címet adta: Életem költeménye. Született szónok volt, amellett nagy segítségére volt tanultsága, érzékeny lelkülete és lelkesedni tudása.

gregory_of_nazianzus.jpg

Mély lelkisége megóvta attól, hogy a szavak felszínes csengése kielégítse. A szemlélődő és a tevékeny élet vonzása között hányódott. Ez a belső kettősség természetének egyik vonása volt. Egész életén át küzdött e feszültség föloldásáért. A magányban való élet, amelyet a filozófia és a lelki szemlélődés tesz tartalmassá, rendkívül vonzotta: ,,Semmit sem találok csodálatosabbnak, mint érzékeinket elnémítani, és tőlük távol, a testtől és a világtól elszakadva, magunkba szállni és párbeszédet folytatni Istennel, túl a látható dolgokon.''

Szülei unszolásának azonban nem akart ellenszegülni, ezért végül is Nazianzban telepedett le. Itt vette föl a keresztséget apja kezéből, aki már igen koros volt és alig tudta ellátni püspöki hivatalát. Szükségét érezte annak, hogy fiatal erőre támaszkodjék, s az egyházközösség is ezt kívánta. Így azután édesapja pappá szentelte Gergelyt. Ő azonban nehezen fogadta el e kényszerhelyzetet, melyet később ,,zsarnokságként'' emlegetett. Elmenekült otthonról és Vazulnál keresett menedéket. Barátja lelket öntött belé, s így néhány hónap múlva hazatért.

 

Élete végéhez közeledve visszavonult Arianzba, s ott filozófiával, költészettel foglalkozott és terjedelmes levelezést folytatott. Itt írta meg élete költeményét. Ma is ebből ismerjük érzékeny és szorongásokkal teli egyéniségét. Jeromos szerint 389-ben vagy 390-ben halt meg.

Szent Gergely kultuszát sajnos Délvidékről a török hódítás elsöpörte. Ám nem nyomtalanul: a Szerémségben található, Szávaszentdemeter községhez tartozó Szerémszentgergely (Grgurevci) ennek emlékét őrzi. Hasonlóképpen a középkorban zarándokhely volt egy forrás, mely csodás erejét Szt. Gergelynek tulajdonították. A legenda szerint amikor nagy szárazság miatt Szent Gergelyhez imádkoztak, megnyílott a föld, és víz tört elő. Számos feljegyzés maradt fenn csodálatos gyógyulásokról. Ez a kút, a csodatevő Szent Gergely-forrás a közeli Szerémnyárád település határában állott. A ma szerbül Neradinnak nevezett helységet a középkorban elsőként Narad in Syrmia néven említik a források. Ma egyikben sem él jelentős magyar vagy katolikus lakosság.

Lobmayer Balázs, egyháztörténész

A bejegyzés trackback címe:

http://historiadomus.blog.hu/api/trackback/id/tr358014451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.